Reneszánsz vígasságok

• helyszín: Róka-tanya
• A tábor programja:

1. nap:

ELŐADÁSOK

• Mátyás királlyá választása -550. évforduló
• Mátyás belpolitikája

MŰHELYMUNKA

• 4 csapat kialakítása (puzle-módszerrel; 1. csapatba tartozik Mátyás király, Beatrix és a világi főurak, 2. csapatot a főpapok, 3. csapatot a vitézek, 4. csapatot a humanista művészek és írók alkotják)
• A csapatok feladata:
• elnevezést adni csapatuknak
• ismerkedés a mesék világával – mindegyik csapat egy-egy Mátyás királlyal kapcsolatos mesét kap, amelyet bemutat; a csapatok a díszletet is elkészítik maguknak

2. nap:

ELŐADÁS

• Mátyás király külpolitikája, hadserege és háborúi

MŰHELYMUNKA

• A csapatok feladata:
• plakátot készíteni, ügyelni, arra, hogy korhű legyen, s tartalmazza a csapat nevével kapcsolatba hozható valamely szimbólumot
• a plakát bemutatása
• ügyességi vetélkedő (a csapatok saját kezűleg készített korhű, eszközökkel mérik össze ügyességüket)
  

3. nap:

ELŐADÁS

• Humanizmus és reneszánsz Magyarországon

MŰHELYMUNKA

• A csapatok feladata:
• Tanulmányozni az étkezési szokásokat
• Előkészíteni a reneszánsz lakomához az ünnepi asztalt
• Mátyás király korában ismert és fogyasztott gyümölcsökből asztali díszt - kompozíciót készíteni
• Az ünnepi lakomát követően a csapatok összemérik tudásukat

„ RENESZÁNSZ VIGASSÁGOK „ A RÓKA – TANYÁN

A Magyar Kultúrális Minisztérium 2008 – at a Reneszánsz évének, míg a magyar kormány ezt az esztendőt Mátyás király emlékévnek nyilvánította ki. Ezek jegyében és szellemében került sor szeptember elején az Észak – bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében, a magyarországi Kultúrális Minisztérium támogatásával, arra a hangzatos, „ Reneszánsz Vigasságok” nevet viselő hétvégi történelmi táborra melynek a ludasi Róka – tanya adott otthont.

Hét vajdasági magyarlakta helységből közel harminc általános iskolás fiatal érkezett az ÉMPE meghívására azzal a céllal, hogy behatóbban megismerkedjen Mátyás király életével és munkásságával és tanulmányozza a reneszánsz korszakot. Számukra és kortársaiknak valamint a középiskolásoknak hirdetett ugyanis részvételi pályázatot az említett Egyesület a már hagyományos vajdasági szintű Honismereti versenyre ami idén Mátyás király és a reneszánsz címmel kerül megrendezésre. A megmérettetésre október hónap harmadik hetének hétvégéjén, azaz október 17 –én és 18-án kerül sor, stílusosan a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolában.

A Honismereti verseny előszeleként meghirdetett történelmi tábor kezdetén helytörténeti előadást hallhattak a diákok magister Hulló István, a szabadkai Múzeum igazgatójának ismertetőjében a tanya történetéről és rövid körséta keretében megismerhették a környéket. Mátyás uralkodásáról Csőke Márta történelemtanár, a tábor főszervezője tartott előadást. A tanárnőnek nehéz feladata volt, hiszen szűk egy órában kellet bemutatnia Mátyás királyt, a magyar történelem egyik legjelentősebb alakját, a középkori független Magyarország utolsó nemzeti királyát és uralkodását. Az előadó beszélt Mátyás családfájáról, királlyá való megválasztásáról, belpolitikájáról, válságos napjairól, hatalmának megszilárdítása érdekében tett cselekedeteiről, reformjairól, fekete seregéről és külpolitikájáról, érintve a Csehországgal vívott harcok, az osztrák háborúk valamint a török ellenes harcok témakörét is. A reneszánsz vonzatában elhangzott az is, hogy Mátyás neveltetéséről nagy humanista tanítók gondoskodtak és beléoltották a könyv szeretetét, olvasási szenvedélyének ékes gyümölcse máig messzeföldön híres könyvtára a Bibliotheca Corviniana. Az ő idejében nyílt meg országában az első könyvnyomtató műhely is. A reneszánsz művészetek iránti érdeklődése nejének, az olasz származású Beatrix hatásának tudható be. A királyné érkezésével változás állt be az akkori Magyarország életmódjában, építészetében.

A történelem előadást követően Bognár Irén könyvtáros irányításával valamint a szabadkai Tanítóképző Egyetem négy fiatal munkatársának sokrétű segítségével tudás- és ügyességi verseny vette kezdetét. A tanulók vegyesen, 4 csoportba osztva dolgoztak : csoportjuk nevéhez fűződő címert készítettek, megismerték „ rendjük „ kiemelkedő képviselőit és pár óra erejéig azok nevét viselhették, korhű jelmezt készítettek ... A Király és nemesek, a Főpapok, a Tudósok és a Vitézek csapatának tagjai lelkesen vetették bele magukat a munkába és röpke pár órán belül szebbnél – szebb címer-plakátok és asztali díszek készültek. De ha már „ Reneszánsz vigasságokat „ hirdettek a szervezők, hogyan is múlhatott volna el a nap igazi királyi lakoma nélkül ?!... Nem is múlt ! A Róka - tanya ebédlője ezen a napon trónteremmé alakult és a résztvevők által készített díszekkel ékesített asztalok várták a fiatal történészeket. Valódi ceremónia – mester irányításával vonult helyére a királyi pár, majd őket követve a nemesek, főpapok, tudósok, vitézek hada. Külön meglepetésként érte az érkezőket a tény, hogy a tányér mellett csak egy evőeszköz, a kanál állt rendelkezésükre az evéshez...Pazar reneszánsz étkek sora vette kezdetét, volt ott minden mi szem – szájnak ingere : erdeigomba leves aszuborsóval, tyúkfi leány gyömbéres mártásban, megy sásával, sült kappan, köretként pedig mandulás rizskása mazsolával, vereskáposzta mézesnarancsal és végezetül szilvás lepény nádcukorral. Csőke Miklós mesterszakács tudását és hatalmas igyekezetét dícsérték az asztalról lekerült üres levesestálak és tálalótányérok.

A lakomát követően került sor az asztalidíszek és a címer-plakátok elbírálására. Tóth Szilvia, a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola igazgatója ; Szedlár Erika, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatója továbbá Fodor Éva kanizsai tanárnő összetételű bírálóbizottság egyöntetű véleménye szerint a legpazarabb asztalidíszt a Király, míg a legízlésesebbet a Főpapok csapata készítette. Utánuk csak hajszálnyira végeztek a Tudósok majd a Vitézek. A címerkészítés természetesen az okos Tudósoknak kedvezett, nem csak szépen megrajzolták, hanem szabatosan el is magyarázták azt, így ők érték el a legjobb helyezést. Második helyen végeztek a Főpapok, harmadik lett a Király csapata és a sort a Vitézek zárták. Hogy mégse búsuljanak, általános megállapítást nyert, hogy bezzeg ha harcolni kéne bizonyosan ők diadalmaskodnának...

A délután folytatásában a tanulók a mesék világába is ellátogattak. A csapatoknak egy – egy Mátyás királyról szóló mesét kellett előadniuk. Különböző frappáns díszlet - megoldások és egyéni, sajátos előadásmódok váltakoztak a szabadtéri, improvizált színpadon. Mátyás király hallhatatlan bölcsességét és igazságosságát négy mese igazolta aznap Ludason, remélem mindenki ismeri az alábbiak tartalmát : Miből van a legtöbb a világon ?, Róka fogta csuka, Fiatal bíró meg öreg bíró valamint az Egyszer volt Budán kutyavásár.

Végezetül, Az Egyszer volt Budán kutyavásár című tréfás elbeszélés apropóján csak reméljük, hogy a Róka – tanyán nem csak most egyszer volt ilyen sikeres rendezvény hiszen tehetséges, törekvő tanulóink, fiataljaink számára, támogatás gyanánt, a jövőben még több ehhez hasonló nemzeti történelmünkkel, anyanyelvünkkel, kultúránkkal kapcsolatos felkészítő - tábort, foglalkozást kéne szervezni.

BORSITS HORNYÁK ERIKA

 

 az oldal tetejére