ÉSZAK-BÁCSKAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE
 


 

KÁRPÁTALJA

Szabadkai pedagógusok a Vereckei hágónál

 

Határokat és akadályokat nem ismerve - indult útra Szabadkáról a pedagóguscsapat, határon túli - Unión kívüli, hasonló gondokkal küzdő, kisebbségben élő társainkhoz.

Tapasztalatcsere, a jövőbeni szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködés és nem utolsósorban barátkozás, ismerkedés céljával került sor arra a négynapos kárpátaljai tanulmányi útra, melynek keretében az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete vezetőségének és tagságának húsztagú küldöttsége részt vett a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által az ukrajnai Beregszászon szervezett Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián.

A délvidéki pedagógusok csoportjának tagjai július hatodika és tizedike között tartalmas és gazdag program résztvevői lehettek. Első állomásként, vasárnap, útban az ukrán – magyar határ felé, ellátogattak a Nyírség peremén, a Tisza és az országhatár között elterülő beregi-síkságban található Tákosra, és megtekintették a méltán híres helyi templomot, amely kazettás deszkamennyezetének, döngölt agyagpadlózatának és fekete szószékének valamint fapadjainak köszönhetően érdemelte ki a „mezítlábas Notre-Dame” elnevezést. Itt tekinthető meg a tájház is, ahol helyet kaptak a messze földön híres beregi hímző asszonyok csodaszép kézimunkái is.

Másnap a vajdaságiak jelen voltak a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezte, és a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia ünnepélyes megnyitóján. A 2002 nyara óta évente életre hívott, a magyar nyelven tanító tanárok intenzív posztgraduális képzését szolgáló rendezvény a vajdasági hasonló nyári ötnapos képzéssel ellentétben többhetes időtartamú és az Ukrajna magyarlakta vidékein tanító pedagógusok, szakterületüktől függően turnusokba osztva hallgatják az egyetemi és főiskolai oktatók és az egyes témakörök jeles kutatóinak előadásait, a szemináriumokat.

Az Akadémia célja a magyar nyelvű közoktatás erősítésével az egyetemes emberi értékekhez igazodó magyar kultúra szolgálata, a kárpátaljai magyar értelmiségiek szakmai ismereteinek megújítása. Az első turnusban résztvevő biológia és kémia szakos tanárok, óvodapedagógusok, tanítók és a számítástechnika iránt érdeklődő pedagógusok továbbképzésének nyitóelőadása egyaránt volt érdekes a házigazdák és a vendégek számára is. Dr.Csernicskó István, a II.Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese, az MTA Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság tagja „Kétnyelvűség, oktatás és identitás Ukrajnában” címmel tartott értekezése során a kétnyelvűség arcait, típusait és következményeit taglalta – dr. Göncz Lajos neves vajdasági nyelvész e témára vonatkozó kutatásait, észrevételeit és ténymegállapításait is felhasználva – az ukrán és a magyar nyelv használatának és oktatásuk problémáit ecsetelve Ukrajnában, amelyeknek oroszlánrésze megegyezik a szerb és magyar nyelv használata és oktatása során a Vajdaságban is jelentkező és fellelhető gondokkal, nehézségekkel.

A szeminárium első napjának délutánját az ÉMPE tagjai a város múltjával, jelenével ismerkedtek meg. Ott - tartózkodásunk ideje alatt alkalmunk nyílt ellátogatni Munkácsra és megtekinteni a munkácsi várat, a XIV-XVIII század európai várépítészetének egyik gyöngyszemét. Munkácsról Ungvárra és az ottani vármúzeumba vezetett az utunk majd szemet gyönyörködtető tájon át vezető röpke másfélórás utazást követően értünk arra a csodálatos és számunkra külön jelentőséggel bíró helyre, ahol útvezetőnk, Nagy Sándor magyartanár, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségi tagjának szavaival élve „ Minden magyar másodszor jár itt a Vereckei-hágón. „. A délvidékről érkező pedagógusok felsétáltak az emlékűmhöz és megkoszorúzták azt. A hevesen ránk törő érzést, ami hatalmába kerítette szívünket-lelkünket e varázslatos helyen leghívebben, legtalálóbban és legszebben is talán Kóródi Sándor következő sorai tükrözik :

Honfi e bércormon,
Szíved hevesebb dobogása jelzi,
Hogy ősi honod drága határa ez itt.
Itt hangzott egykoron riadó, csatakürtje Lehelnek.
Nagy Rákóczink itt hullatta búcsú könnyűt
Szent kegyelet tüze gyúl itt minden csipkebokorban
Oldozd meg saruid : Szent hely ez itt, ahol állasz.

 

A Vereckei-hágón állva, a fenti verset hallgatva és körbetekintve, úgy érzi az ember - átrendeződik belső értékrendje. Abban a percben, ha lehet, még fontosabbá vállt számunkra a haza, a nemzettudat, a hit, az ezer éve tartó, zsigereinkben élő történelmünk...

Ukrajnai látogatásunk utolsó éjszakáját is, mind az előző kettőt, Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökének és Berki Károly irodavezetőnek köszönhetően a beregszászi Kölcsey Ferenc Szakkollégiumban töltöttük. A szakmai, történelmi ismeretszerzésen túl házigazdáink elvittek bennünket a festői szépségű felső-Tisza vidékére, körbejártuk a közel ezer méter tengerszint feletti magasságban lévő óriás-fenyvesekkel ölelt Szinevér Természetvédelmi Parkot, melynek területén helyezkedik el az úgynevezett Tengerszem - tó is.

Élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva indultunk haza, eltökélve, hogy itthon sokrétűen kamatoztatjuk Beregszászon szerzett új ismereteinket és szószólói leszünk a kárpátaljai magyarság és elsősorban az ottani pedagógusok vendégszeretetének, jártunkban - keltünkben jó hírüket öregbítjük és akit csak tudunk meggyőzünk arról, hogy amennyiben teheti, feltétlenül látogasson el Vereckére és a vadregényes Kárpátalja vidékére.

 

 

 az oldal tetejére