Nyári Akadémia 2003 – magyar-történelem szakcsoport

Az idén immár hetedszer rendezték meg Szabadkán augusztus 4-e és 9-e között a pedagógusok Nyári Akadémiáját. Az előadók hazai és magyarországi neves tanárok voltak, akik szakterületükön belül nagy tekintélynek örvendenek. Örömmel tapasztaltuk, hogy az Akadémia évről évre megújul. Él és élni is fog- reméljük és fogadjuk, hisz összegyűjt és összetart bennünket, és hívó szavára, aki csak teheti ellátogat az előadásokra. Mert éltet, biztat, serkent, feltölt!
Az Akadémia megnyitójára, szokás szerint, a Városháza impozáns dísztermében került sor. Rendezvényünket jelenlétével, üdvözlő beszédével megtisztelte Kasza József, a VMSZ elnöke, Szerbia kormányfő- helyettese is, aki mindig is szívén viselte az Akadémia sorsát. Király Veronka elnökasszony és Kucsera Géza polgármester üdvözlő szavait rövid ünnepi műsor követte. A királyhalmi gyermekkórus előadásában élvezhettük a Himnusz felemelő gondolatait, amelyet mi felnőttek csak magunkban szavaltuk, hisz ki merte volna megzavarni a csengő hangú, csillogó tekintetű gyerekek tiszta énekét. Meg kell dicsérni a Csáth- kör szavalóit és a zenei betétek előadóit is, mert előadásukon érezhető volt az igényesség és a kifinomult stílus.
A hagyományokhoz híven az Akadémia előadásai a jó öreg gimnázium falai közt hangzottak el. És már az is jól bevált hagyománynak számít, hogy szakcsoportokban dolgoztunk, pl. óvónők, tanítók, történelem és magyar szakos, valamint természettudományi, és számítástechnika szakos tanárok szakcsoportjában. Örömmel tapasztaljuk, hogy köreinkben fel-fel bukkannak új, de nyugdíjas pedagógusok is, akikben él az érdeklődés a tudomány új vívmányai vagy a múlt történései iránt.
A teljesség igénye nélkül kitérnék néhány kiemelkedő előadásra, lebilincselő előadóra.
A hétfői első előadást Mészáros Kálmán, a Hadtörténeti Múzeum fiatal, ám jól felkészült munkatársa tartotta. Előadásában a Rákóczi- szabadságharc kezdetének 300. éves évfordulójával, a hadsereg felépítésével, összetételével és harcmodorával foglalkozott.
A keddi előadások közül Krebsz János előadását emelném ki. Ő a hermeneutikáról beszélt- tavalyi előadásának mintegy folytatásaként. Most tovább vizsgáltuk a megértés fogalmát, formáját, az emberi kapcsolatok jellegzetességeit. És itt találkozunk a história és a literatúra összefonódó eszközrendszerével, amely arra keresi a választ: Ki vagyok én? A hallgatóság nagyon élvezte a téma „boncolgatását”.
Szerdán az első előadó Dr. Majdán János, a Pécsi Tudományegyetem tanára volt: Mária Terézia udvarával foglalkozott és igen érdekes mozzanatokat villantott fel arról a művelt, képzett, haladó elveket valló uralkodóról, akitől Szabadka 1772-ben a „szabad királyi város” rangot kapta.
Dr. Nagy Katalin visszatérő előadója az Akadémiának. Stílusa rendkívül élvezetes, legyen a témája a mai magyar nyelv szófaji rendszere vagy szibériai nyelvrokonaink élete és irodalma. Előadásait hallani, stílusát élvezni, mondanivalóját átérezni kell- a termet betöltő légkört leírni lehetetlen. A tudományos tényeket személyes élményeivel ötvözte, ez adta meg előadásainak egyéni, élvezetes jellegét.
Dr. Rajsli Ilona, az újvidéki Magyar Tanszék tanára Mikes Kelemen törökországi Leveleskönyvéről beszélt. Nagyszerű példákon mutatta be, hogyan lehet érdekessé tenni a mai tizenévesek számára a rég letűnt korok irodalmát.
Pénteken Hajas Zsuzsa debreceni előadót hallgathattuk. Az érveléstechnika alapjairól szólt előadása. Az érvelésről, mint diszciplináról, már az ókori görögöknél majd a rómaiaknál olvashattunk, ám mostanában szintén divatossá, sőt hasznossá vált. Az előadó arra hívta fel figyelmünket, hogy diákjainkat, hogyan kell felkészíteni a tudatos, logikus érvelésre.
Harsányi Iván pécsi előadó az új, napjainkban születő világrendről beszélt. A téma és az előadó stílusa rendkívül érdekes volt
Mindent összevetve: a Nyári Akadémia szükséges rendezvénysorozata pedagógus társadalmunknak. Sok új és hasznos dologról hallhattunk minden előadáson amelynek birtokában újult erővel, nagyobb kezdeményező- készséggel nézhetünk az új tanév elé. Hasznosak az esti programok is, amelyek révén felelevenednek régi barátságok és születhetnek újak. Ezek a beszélgetések egyben nagyszerű tapasztalat- illetve eszmecserék is.
Jó lenne, ha minden évben így válhatnánk el egymástól: Jövőre veletek ugyanitt!
A hathatós támogatásért köszönetet mondunk Szabadka önkormányzatának és a Magyar Oktatási Minisztériumnak.

Fekete Lujza

magyartanár